Amiért Eger visszacsábít egy idegenvezető kíséretében
Ha az épületek mesélni tudnának... Eger belvárosát „barokk gyöngyszemként” is szokták emlegetni az ide érkezők, jó okuk van erre, a kanyargós, szűk utcákat több száz éves házak szegélyezik, amik puszta megjelenésükkel is képesek elvarázsolni a köztük sétálókat. A belvárosban egymást érik a templomok és műemlékek.
Bazilika:
Magyarország második legnagyobb temploma az egri Bazilika, Pyrker János László érsek megbízásából Hild József tervei alapján épült, 1831–1836 között, klasszicista stílusban. A belső munkálatok közel 120 évig tartottak.
A templomhoz vezető lépcső két oldalán kőből faragott szobrok állnak: elől Szent István és Szent László, mögöttük Szent Péter és Szent Pál, az itáliai Marco Casagrande alkotásai.
A Bazilika orgonáját 1863-ban a salzburgi Moser cég szállította Egerbe. Az orgonazene összeforrt a templom, az ünnepélyesség, az istentisztelet és az áhítat légkörével.
VI. Pál pápa 1970-ben az egriek Nagytemplomát - az esztergomi és a budapesti Bazilika után harmadikként Magyarországon – bazilika minor rangjára emelte. A székesegyház eredeti Szent Mihály-harangját 1944-ben ledobták a toronyból, majd beolvasztották. Az új, hat tonnás harangot egy 400 éves passaui harangöntő cég készítette, s 2001. szeptember 27-én szentelték fel.
Az egyházmegye millenniumára 2004-ben készül el a bejárati bronzkapu, mely az egyházmegye nevezetes eseményeinek állít emléket.
Líceum:
A barokk épületek közül leglátványosabb a környezete felett hatalmas arányaival uralkodó palota. Négy homlokzata egyenként 85 méter hosszú és 21 m magas. A negyedik, keleti homlokzat középtengelyében a csillagvizsgáló torony emelkedik 53 m magasságba.
Az egri Universitas megtervezését Barkóczy Ferenc püspök 1761-ben a bécsi származású Josef Gerl építészre bízta. Gerl elkészítette a terveket, de Barkóczynak már nem jutott ideje a kivitelezésre, mert Mária Terézia esztergomi prímásnak nevezte ki. Az egri püspöki székben az ugyancsak európai műveltségű váci püspök, gróf Eszterházy Károly követte, az épületének kivitelezésével 1764 márciusában Fellner Jakabot bízta meg. Eszterházyra azonban keserű pohár kiürítése várt: Mária Terézia 1777-ben a nagyszombati egyetemet átköltöztette Budára, s kiadta a Ratio Educationist. Ennek 14. paragrafusa kimondja: Magyarországon csak egyetlen egyetem működhet, mégpedig a budai.
"Soha semmi sem szerezhetett volna lelkemnek nagyobb örömöt ennél...mert hiszen, amikor ennek a líceumnak alapjait lefektettem és nagy költségemmel be is fejeztettem, semmi másért nem tettem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy itt a Múzsák otthonában, a királynak hű és a hazának hasznos polgárokat formálni lehessen" Eszterházy.
Nem lehet elég hálás az utókor neki! Egy álom megvalósult 2016.július 1. Egyetem lett Egerben!
Varázstorony:
Csillagászati Múzeum. A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket. A fali kvadráns valaha a csillagidő és a csillagok delelésének mérésére szolgált.
Az obszervatórium kupoláját Hell Miksa bécsi csillagász tervezte. A 9. emeleten van az ún. Camera Obscura. Ez szerkezetét tekintve egy nagy, film nélküli fényképezőgép. Fönn a tetőn van egy vízszintes lencse és egy tükör, amely a szobából különböző szögbe állítható, és körbeforgatható. A városkép a tükörben jelenik meg, s ezt vetíti a lencse a szobában lévő fehér asztallapra, ahol élőben, színesben láthatjuk a város különböző részeit.
Egri Főegyházmegyei Könyvtár:
1793-ban gróf Eszterházy Károly püspök nyitotta meg. Az épületet négyfakultásos egyetemnek szánta, jogtudomány, orvostudomány, teológia és bölcsészeti karokkal. A könyvek híven tükrözik eme szándékát.
A könyvtárnak 34 középkori kódexe és 94 ősnyomtatványa van. A 207 db. Mikes levél, és az ország egyetlen Mozart kézirata főpapi hagyatékból került a gyűjteménybe és Dante Isteni Színjátékának első latin nyelvű kiadását is őrzi a könyvtár.
A mennyezet freskója, melyet Kracker János Lukács és Zach József festett 1778-ban a Tridenti zsinat (1545-1563) ünnepélyes ülését ábrázolja. Az alapító püspök azért választotta ezt a témát a könyvtár mennyezetére, mert a zsinat szelleméhez hűen az egyház megújulásán munkálkodott, és a megújulás feltételét az emberek taníttatásában látta.
Érseki Palota:
Eger életében a XVIII. század a virágzás, a fellendülés időszaka. Eger püspökei, kialakították Eger ma is látható barokk városképet.
Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt, köztük olyan nagyságokat, mint Kracker János Lukács, Anton Maulberts, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakabot vonzottak a városba. A lakosság száma ugrásszerűen megnövekedett. Míg 1688-ban csak 1200 fő volt, addig 1787-ben már több mint 17 000 fő. Ekkor Eger létszámát tekintve az ország hatodik legnagyobb városa volt. Ekkor érte el virágkorát a szőlőkultúra is.
A Széchenyi utca legelején emelkedik az Érseki Palota. Legrégibb a középső szárny, melyet Erdődy Gábor püspök építtetett. Erre Barkóczy püspök húzatta rá a második emeletet, és azután Eszterházy püspök bővítette ki az oldalszárnyakkal. A legszebb részeket Fellner Jakab tervezte.
A palota felújított – legrégebbi és legértékesebb – szárnyában megvalósult a "Bepillantás a püspök könyvtárába, képtárába, ruhatárába, dolgozószobájába és kincstárába" - egyházművészeti kiállítás "21. századi köntösben".
Az épületegyüttes díszudvart zár közre, melyet Fazola Lénárd által készített kovácsoltvas kapu határol. Az Érseki Palota legújabb szárnyát Pyrker érsek építtette klasszicista stílusban. Pyrker ebben a palotarészben akarta elhelyezni nagy értékű képgyűjteményét, nyilvános múzeumként.
Minorita Templom:
A Dobó téren áll a barokk Minorita templom. A templomot nagy valószínűséggel Kilian Ignaz Dientzenhofer prágai építész tervezte. A templomot Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltelték fel. A kapu záróköven rokokó keretelésben a PRO DEO NUNQUAM SATIS (Istenért semmi sem elegendő) felirat olvasható. A tornyok 57 méter magasak. A csodás templombelső Szent Antal életéből vett jelenetekkel van kifestve. Josephus Stöckerle szerzetes és társai faragták padjait. A templomban Szent Kinga, Boldog Jolán, és Szent Hedvig, magyar királyleányok ereklyéi találhatók.
Egri Vár:
Aki Egerbe látogat biztos, hogy megostromolja békés szándékkal a várat. Gárdonyi Géza tette halhatatlanná hőseit, járjon Ön is az Egri csillagok nyomában!
A város írott története Szent István államalapító királyunk egyik püspökségének megalapításával kezdődött a várdombon. 1204-ben a régi várbeli székesegyházban temették el Imre királyt és fiát, a kiskorú III. Lászlót. Történelmi források szerint Egerben nevelkedett II. Endre és IV. Béla, valamint itt tanult Anonymus is.
A kővárat a tatárjárás után kezdték építeni 1248-ban Lambert egri püspök kezdeményezésére.
A vár fénykorát Mátyás uralkodása alatt élte, a király többször volt vendégségben, feleségének, Beatrixnek egyik rokonánál, Estei Hippolitnál. Az Este-házból származó bíboros, 1487–1497 között esztergomi érsek, majd 1497-től haláláig egri püspök volt.
1552-ben a hatalmas török sereggel szemben Dobó István megvédte a várat. A vár 1596-ban mégis török kézre került, és 1687-ig török megszállás alatt áll.
A vári séta alkalmával látható:
Az egykori Ispotályban pedig 3D mozi várja Magyarország átfogó történetét bemutató kisfilmre kíváncsi látogatókat.
A Panoptikumban, az Egri Csillagok c. film kedves alakjai köszöntik a látogatókat a Föld bástya rejtelmeiben.
Megyeháza:
Séta a Kossuth Lajos utcában ott, ahol a Megyeháza kétemeletes épülettömbje emelkedik, melyet Gerl Mátyás tervei alapján 1749-56 között építettek.
A barokk homlokzaton kőből faragott aranyozott címereket lehet látni. Középen Magyarország címere a Szent Koronával, jobb oldalon Heves megye címere és a baloldalon az építtető, Barkóczy püspök címere látható.
A megyeháza külső falán kicsiny emléktábla emlékeztet a várost 1878. augusztus 31-én elpusztító árvízre.
A kapubejáró alatt találhatók a város jelképeivé is vált híres kovácsoltvas kapuk. A Fazola Henrik 1758-61 között készítette el a két kaput és a főbejárat fölött a díszrácsot. A címeres kaput a jobb oldalon, eredeti helyén lehet megcsodálni. A baloldalon lévő szőlőfürtös kapu eredetileg a második emeleten állt az ülésterem és a lépcsőház között. A két kapu a rokokó művészet legszebb művei közül való.
A Megyeháza udvarán áll az egykori megyei börtön, a homlokzaton levő kálvária szobrait Singer Mihály készítette. Az épületet börtön céljaira a 20. század elejéig használták.
Napjaikban Sportmúzeum. A börtön épülete előtti szobor Kemény Ferencnek állít emléket, aki egyik elindítója volt a nemzetközi olimpiai mozgalomnak Magyarországon, és Coubertain báróval egyetemben ő írta alá magyar részről a nyári olimpiai játékok megrendezésének szándéknyilatkozatát. A szobor mögött, a lépcsőfeljáró alatt elhelyezett márványtáblán Heves megyei sportolók listáját olvashatjuk, akik a különböző nyári és téli olimpiákon vettek részt.
Megdöbbentő érdekesség, hogy Kemény Ferenc az 1906-ban írt “A béke-probléma megoldásának egyik módja; a Világakadémia ; A háború philosophiája” című művét Nobel díjra is felterjesztették.
Minaret:
Eger 91 éves török uralmának egyik emléke a Kethüda minaret (mináré).
A minaret 40 méter magas, a körerkélyéig 97 lépcsőfok vezet fel, így a meghódításánál csak a "visszavonulás", a lemászás a nehezebb. Ez a torony Európa legészakibb török építészeti emléke, egyben Eger arculatának egyik meghatározó eleme.
Ajtaja Mekka felé van tájolva ennek erkélyéről hívta naponta ötször a müezzin imára az iszlámhívőket.
A Kossuth Lajos utca látnivalóit
Eger barokk emlékekben leggazdagabb utcája a székesegyházig vezető főútvonal.
A gyönyörű épületek a hangulatos utca hatalmas fáival megkapó látvány, kellemes sétahely.
Kispréposti palota Kossuth u. 4.
A volt kispréposti lak 1758-ban épült rokokó stílusban. Androvics Miklós 1755-ben kezdte építtetni palotáját az egri kanonok soron. A magyarországi rokokó stílusú városi paloták sorában kiemelkedő.
Vagner kanonok háza Kossuth u. 6.
A kis palotát Vágner József kanonok építtette a XVIII. század közepén. Legfőbb dísze a gazdagon tagolt kapuzata, melynek falfülkéjében Justitia szobra látható. A szobor eredetileg a Városháza homlokzatán állt.
Foglárium Kossuth u. 8.
1744-től harminc éven át itt működött a Foglár György kanonok által alapított jogi iskola.
1770-ben Markoth Ferenc által alapított orvosképzőnek adott helyt.
A napóleoni háborúk alatt börtönkórházként üzemelt. 1852-től Angolkisasszonyok iskolája az 1950-es évekig. A hagyományos nevelő, oktató tevékenység 1991-től újra éledt a falak között.
Ferencesek vagy Barátok temploma Kossuth u.14.
A ferences rendi szerzetesek templomát 1736-1755 építették barokk stílusban, alapjaiban török mecset van.
A templom befejezésének dátumát a templom bejárati kapuja feletti kronisztichonról tudhatjuk meg.
Nagypréposti palota Kossuth u.16.
A volt nagypréposti lak 1774 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint
Az épület ma már az egri születésű író. Bródy Sándor nevét viseli, és Megyei Könyvtár lett.
Buttler ház Kossuth u. 26.
Az Eger-patak hídján túl látható a Buttler ház. Nevét a Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye által híressé vált Buttler János egri városparancsnokról, egykori tulajdonosáról kapta.
A Kossuth utca a Tinódi térbe torkollik. A tér 1.- 3. számú háza közti udvaron török kori fürdő nyomait tárták fel. A fürdőről Evlia Cselebi is megemlékezett, mint Valide Szultána fürdőjéről.
A rivaldafény árnyékában valódi múzeumkülönlegességeket is találhatunk Egerben, ha ezeket is meg szeretnénk nézni, egy nap biztosan kevés lesz a városban. Tűzoltómúzeum? Beatles múzeum? Marcipán múzeum? Sportmúzeum? Gondolnánk, hogy ezek mind Egerben vannak? És hogy a sor még Dohánymúzeummal és a Szemfényvesztés nevű, láthatatlan kiállítással is bővíthető?
Számos egri pince várja látogatóit Egerben tüzes egri borokkal, de a Dobó utcában megnyílt MÁGIKUS PINCE egészen más élményeket kínál! Eger egy ezerarcú város és ez a látnivalóiban is megjelenik.
Szépasszony-völgy:
A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezik. A név kialakulásához több legenda fűződik. Lehetett a völgy névadója: Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya, a szerelem istennője. Mások szerint az itt, illetve a közelben lakhatott egy valóban szépasszony, akiről a völgy a nevét kaphatta.
Látogasson el az egri borvidék leghíresebb helyére, a Szépasszony-völgybe, ahol a boros pincék és gazdái mindig szívesen látják, mindenki megtalálhatja a neki kedvére való bort.
A kínálat igen gazdag: a Bikavér és Eger Csillaga mellett, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Syrah, Alibernet, Kadarka, Viogniere, Furmint, Pinot Noir, Olaszrizling várja, hogy megkóstolják.
Sok szép pincében sok jó bor, hogy ne vesszen el a bőség zavarában, segítek, hogy hol érdemes kezdeni. Kérje pince ajánlatomat!
Szabadtéri programok, borkóstolás, finom ételek, hangulatos esték várják Önt is!
SZÁLLÁSHELYEK
Hotel E*Stella **Superior 3300, Eger Egészségház u. 4. Tel.: +36/36/523-476 Mobil: +36/20/323-2999 Fax.: +36/36/523-475 E-mail: info@hotelestella.hu web: www.hotelestella.hu |
Hotel Korona****/*** Eger 3300 Eger Tündérpart utca 5. Telefon: +36-36-313-670 Fax: +36-36-310-261 E-mail: info@koronahotel.hu Web: www.koronahotel.hu |
Hotel Senator-Ház - Eger 3300 Eger, Dobó Tér 11. E-mail: info@senatorhaz.hu Telefon: +36 36 411-711 Fax: +36 36 516-835 Web: www.senatorhaz.hu |
![]() |
![]() |
![]() |
BORÁSZATOK
Sike Tamás Borászat |
Tarjányi Borászat |
. . . . . |
![]() |
![]() |
![]() |